Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cápák

 Nagy fehér cápa

 

 

Előfordulása 

A nagy fehér cápa valamennyi világtengerben megtalálható, de előnyben részesíti a meleg és mérsékelt vizeket. Elvétve előfordul Dél-AusztráliaÚj-Skócia és Izland hidegebb vizeiben is. A nagy fehér cápák állandóan mozgásban vannak, ezért lehetetlen meghatározni a számukat. Úgy tartják, hogy a nagy fehér cápa nem gyakori faj.

Megjelenése 

Testmérete változó, a leggyakrabban 3-4 méter hosszúságú példányokkal találkozhat az ember, de akad

nagy-feher-capa.jpg

 köztük 6-7 méteres is. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél. Az eddigi leghoszabb fehércápa 7,5 méter volt.

Egyértelműen felismerhető arányos testéről, magas hátúszójáról, és nagy, holdsarló alakú farokúszójáról. Háti része sötétebb árnyalatú, általában szürkés, míg alsó, hasi része fehér. Innen kapta nevét. Ezek a tónusok kiválóan segítik a cápát, hogy mind a víz felszíne felől, mind a fenék felől, bele tudjon olvadni környezetébe.

Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogak szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudják ragadni, és feldarabolni a zsákmányt. Mint mindegyik cápaféle, a nagy fehér cápa is képes pótolni elvesztett vagy letört fogait, amelyek a szalagfűrész elve szerint képződnek és helyezkednek el az állkapocsban, amíg szükség nem lesz rájuk a pótláshoz (ez az ún. revolverfogsor). Amikor a cápa elveszíti egy fogát, újabb jelenik meg helyette.

Látása a kutatások szerint igen jó. Ezzel magyarázzák, hogy a nagy fehér az egyetlen cápafaj, mely gyakran teljes egészében kidugja fejét a vízből, hogy szétkémleljen a felszínen. Úszóhólyagja nincs, emiatt más, nyílt vízi cápafajokhoz hasonlóan állandóan úsznia kell, hogy az oxigénáramoltatást kopoltyúin keresztül biztosítsa.

Életmódja 

Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat.

Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa a fejét ide-oda rángatva, mint egy szeletelő kés, egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez a darab 60-70 kilogrammos is lehet. A kitépett darabot rágás nélkül, egészben nyelik le. Úgy tudják, a faj egyedei sokáig bírják táplálék nélkül, és egy-egy kiadós lakoma után akár hónapokig képesek koplalni. A fehér cápa főleg nappal aktív, ennek ellenére a nap bármely szakában táplálkozik, ha zsákmányszerzésre nyílik alkalma. A tigriscápával együtt az egyik legveszedelmesebb ragadozó az emberre nézve.

Szaporodása 

Szaporodásáról nagyon keveset tudunk. Úgy tartják, hogy a nőstény elevenszülő, és csak egyetlen utódot hoz a világra. A legújabb kutatások szerint a Földközi tenger medencéjében szaporodik, az utódok 2-3 méteres korukig nem is hagyják el a térséget. A hímek, mint a legtöbb cápafaj, két pénisszel rendelkeznek.

Támadásai 

A világon a legtöbb embert ért cápatámadásért a nagy fehércápa felel, de alig fordul elő halálos eset. Ennek ellenére a nagy fehércápa híre sokkal rosszabb, mint például a második legveszedelmesebb cápafajé, a tigriscápáé, holott ez utóbbi egyedei is sok támadásért felelősek, és a támadásaik között nagyobb arányban fordulnak elő halálosak. Filmbéli ábrázolásai felelősek valószínűleg nagyobbrészt azért, hogy a közvélemény a nagy fehércápát véli a legveszedelmesebb és ezért legfélelmetesebb cápafajnak, mert a valóságos viselkedésüknél jóval vadabbnak mutatja be a fajt számos alkotás.

Rokon fajok 

Legközelebbi rokona a Carcharodon nem másik faja, a mára a már kihalt Carcharodon megalodon.

A Lamnidae családban a ma élő legközelebbi rokonai a heringcápa (Lamna nasus), a makócápa (Isurus oxyrinchus), valamint a rókacápa(Alopias vulpinus)

 

Nagy pörölycápa

 

 

Előfordulása 

A nagy pörölycápa az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán meleg vizeiben honos ragadozó.

Megjelenése 

Koponyája kalapács alakú aminek a két végén helyezkednek el szemei. Hawaii kutatók szerint ennek segítségével az elektromos erőterek változását érzékeli. Orrnyílása a patkó alakú szája előtt található.

porolycapa.jpg

 Felül szürkésbarna alul fehéres színe van. Hosszúságuk eléri az 5-6 métert és testsúlyuk a 400 kg-ot. Szemét harmadik szemhéj, átlátszó pislogóhártya is védi a sérülésektől és mivel távol van egymástól és hólyagszerű, 360 fokos látást biztosít neki.

 

Életmódja 

Fejlábúakkalhalakkalrájákkal táplálkozik és kannibalizmusra is hajlamos. A koponyájában található érzékszerv segítségével a homok alá elbújt élőlények szívverését is képes érzékelni.

 

Tigriscápa

 

 

Előfordulása 

A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron atengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. Szereti a meleg tengereket, így a Ráktérítőés a Baktérítő között, mindegyik kontinens partjánál előfordul.A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett.

Megjelenése 

A tigriscápa hossza átlagosan 3-6 méter, esetenként akár 9 méter is lehet; testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt, ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan

tigriscapa.jpg

 tudja, hol az áldozat. A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaladtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani. A mellső úszók hosszúak, ezeket szárnyként tudja mozgatni; velük biztosítja a szükséges felhajtóerőt. A farokúszó nagy felső része gondoskodik a tolóerőről a gyors „hajrához”. A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni. A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését.

Életmódja 

A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgekcsigáktintahalakhalak, gerinces állatok. A tigriscápa a nagy fehér cápa mellett kíváncsi természetű, ezért sok mindenbe beleharap. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. A természetben a tigriscápák több mint 50 éves kort is megélhetnek.[1] Az emberre az egyik legveszedelmesebb cápafaj. Bár a nagy fehércápát tartják a legveszedelmesebb cápának, mert ő támadta meg a legtöbb embert, viszont alig volt halálos végzetű támadás. Viszont a tigriscápa sokkal több ember halálát okozta, mint a nagy fehércápa. A tigriscápa a bikacápa és a nagy fehércápa mellett, az emberre a három legveszélyesebb cápafaj közé tartozik.[2]

Szaporodása 

Párzás közben a hím nyakánál fogva tartja a nőstényt, de eközben a nőstény nem vagy alig sérül meg, mert vastag és kemény nyakán a bőre. A tigriscápánál a tojások még az anyaállat petevezetékében kikelnek, és az ivadékok elevenen jönnek a világra. A kifejlődéshez feltételezhetően 9 hónap kell, hogy elteljen. Az ivadékok száma 10-80 lehet, de legtöbbjük elpusztul, még az anyaméhében. A legerősebb ivadékok felfalják a gyengébbeket.